A téma a #mitépítsünk sorozat részeként indult, melyben
hétköznapi tárgyakat, gyerekjátékokat értelmeztem át, és helyeztem más
kontextusukba. Tavasszal a vírusveszély – de főképp az ezzel egyidejű, saját,
személyes veszteségem – szavakba nehezen önthető változásokat indított el, és
más irányba terelte a munkát. A történtek fizikai vetülete: a beszűkülő
lehetőségek, a tárgyi feltételek (műterem, anyagok, eszközök) hiánya párhuzamba
állítható a bennem és körülöttem zajló történésekkel.
Érdekes véletlen, hogy már tavaly
nyáron rátaláltam egy olyan anyagtársításra, ami most nyert mélyebb értelmet,
és jól leképezi mindazt, amiről fent írtam. Az egyik győri fogtechnikai labor
alkalmat adott helyi művészeknek, hogy a jubileumi kiállításukon részt
vegyenek. Különleges minőségű fogtechnikai alapanyagokból dolgozhattam, ez
remekül illeszkedett a folyamatban lévő munkámhoz, így született a DISZTÓPIA
sorozat. Különösen inspiráló volt, hogy ezeket az anyagokat (orvosi műgyanta,
szilikon, porcelán, gipszek) eredeti funkciójukban testmódosításhoz használják,
hiszen az implantátum definíció szerint „az emberi testbe beültetett
mesterséges pótlás”, ez pluszjelentést adott a tárgyaknak – utalva arra, ami
pótolható, és ami nem.
A folytatásnak egyelőre az AMI
MARADT címet adtam, de ez valószínűleg változni fog. A HIÁNYJEL, a LOSS és a
FRAGMENT is felmerült címként, és mint e téma különböző aspektusai, minden
bizonnyal megvalósulnak majd a sorozat részeként. Formailag az újonnan
elkezdett tárgyaknál egy korábban már alkalmazott megoldásomhoz térnék vissza:
a felületen szelvényeket vágnék (hagynék), és más anyaggal egészíteném ki a
tárgyat. Ez először a Könnyű álmok (v. Bonbon 2007) plakett sorozatnál jelent
meg, textil-bronz kontrasszttal, később a Pszeudo-portrék sorozatomban
(2009-12), különböző faanyagok társításával, mostanában pedig pedig egy díj-objekthez
(Fogyatékosság-barát Munkahely díj 2018) használtam egymást kiegészítő beton
részeket.
Mindezzel párhuzamosan a
bezártság egy másik sorozatot is elindított, ez egyelőre a TRAFFIC címet kapta.
A nehéz helyzetet ellensúlyozandó visszatértem a játékosabb formához: műanyag
kisautókat öntöttem gipszbe, eljátszva a forgalom csökkenésének gondolatával. Később
ezeket is szeretném betonba áttenni.
